A kannabisz olaj ígéretes stratégia a mozgásszervi megbetegedések kezelésére és megakadályozására?
Az olyan mozgásszervi rendellenességek, mint például a Parkinson-kór és a diszkinézia nagymértékben egészségkárosodást okozó betegségek, amik az oxidatív stresszhez és a neurodegenerációhoz kapcsolhatók.
Ha rendelkezésre állnak, ezeknek a rendellenességeknek a farmakológiai terápiái még mindig főként tüneti kezelések, nem minden beteg számára előnyösek és súlyos mellékhatásokat okoznak. A kannabidiol (CBD) a Cannabis sativa nem pszichotomimetikus vegyülete, amely antipszichotikus, szorongásoldó, gyulladáscsökkentő és neuroprotektív hatásokat mutat. Bár meglepően kevés vizsgálat szüketett a vegyület mozgási rendellenességekre gyakorolt hatásairól, a kannabidiol ígéretes vegyületként jelenik meg, kezelés és/vagy megelőzés céljából. Itt áttekintjük ezeket a klinikai és preklinikai vizsgálatokat, és felhívjuk a figyelmet a kannabidiol potenciáljára ezen a területen.
Az itt vizsgált adatok azt mutatják, hogy a CBD védő szerepet játszik bizonyos mozgásszervi rendellenességek kezelésében és/vagy megelőzésében. Annak ellenére, hogy csak kevés vizsgálatot végeztek, a CBD hatásosnak tűnik az elsődleges és másodlagos disztóniás mozgások kezelésében. Érdemes megemlíteni, hogy egyes esetekben, különösen a szklerózis multiplex (SM) és a Huntington-kór (HD) esetében, a klinikai előnyös hatásokat csak akkor lehet megfigyelni, ha a CBD-t Δ9-THC-vel kombinálják 1:1 arányban (Sativex). Valójában ezek a terápiás hatások valószínűleg a Δ9-THC miatt következnek be, mivel azok más kannabinoid agonistáknál is megfigyelhetők (Curtis et al., 2009; Nielsen et al., 2018; Saft et al., 2018). Mindazonáltal a CBD-ről kimutatták, hogy csökkenti a Δ9-THC nemkívánatos hatásait, mint a szedáció, a memóriazavarok és a pszichózis (Russo és Guy, 2006).
A HD-ra vonatkozó adatok szűkösek, de a Sativex szklerózis multiplexben történő alkalmazásának eredménye biztató. Az elmúlt évtized klinikai alkalmazásának felülvizsgálatai a spaszticitás kezelésére, valamint az életminőség javulására utalnak, a mellékhatások alacsony előfordulása mellett (Giacoppo és munkatársai, 2017a).
A Parkinson-kórt illetően, habár a pre-klinikai a vizsgálatok ígéretesek, a kevés vizsgálatban a betegeknél nem sikerült kimutatni a motoros tünetek javulását a CBD-kezelést követően. Jelentős különbség van a klinikai és preklinikai Parkinson-kór vizsgálatok között. Az állatoknál a jótékony hatásokat akkor tapasztalják, amikor a CBD-t a Parkinson-kór-szerű tünetek előidézése előtt vagy közvetlenül után adják be. Megjegyzendő, hogy ha a CBD-kezelés 1 héttel kezdődik a sérülés után 6-OHDA-val, akkor a védőhatások nem láthatók (Garcia-Arencibia et al., 2007). Ezek az adatok arra utalnak, hogy a CBD megelőző, nem pedig terápiás szerepet tölthet be a Parkinson-kórban. A klinikai gyakorlatban a Parkinson-kórt a motoros tünetek megjelenénél később diagnosztizálják – amelyek a neurodegeneráció kezdetét követő 10 évvel és a nem-motoros tünetek megjelenése után jelentkeznek (Schrag et al., 2015). A diagnózis kialakulásakor a dopaminerg neuronok körülbelül 60%-a már elveszett (Dauer és Przedborski, 2003). Az a tény, hogy a klinikai vizsgálatok során a CBD-t csak a betegség ezen jelentős előrehaladása után adják be, megmagyarázhatja az ellentétes eredményeket. Sajnos a Parkinson-kór korai felismerése továbbra is kihívást jelent, ami nehézséget okoz a megelőző stratégiák bevezetésében.
A diagnosztikai kritériumok kidolgozása, amelyek alkalmasak a Parkinson-kór korai szakaszban történő kimutatására, valószínűleg kibővítik a CBD alkalmazását ebben a betegségben.
A CBD motoros rendellenességekkel kapcsolatos molekuláris mechanizmusa valószínűleg sokrétű. Az adatok azt mutatják, hogy ez függhet a CBD 5-HT1A, CB1, CB2 és/vagy PPARγ receptorokra gyakorolt hatásaitól. Továbbá, minden mozgási zavar bizonyos mértékig az oxidatív stresszhez és gyulladáshoz kapcsolódik, és a CBD antioxidáns és gyulladásgátló profilt mutat, in vitro és állatmodellekben a mozgásszervi rendellenességeknél.
Kevés vizsgálat irányul a CBD szerepére mozgásszervi rendellenességek kezelésében. Ezenkívül az, hogy a vizsgálatok dózisai és időtartama, valamint a betegség stádiumai (pl. a Parkinson-kór betegek csak a betegség előrehaladott stádiumában kapnak kezelést) különbségeket mutatnak, korlátozza a CBD pozitív hatásának általánosítását, és magyarázatot adhat az ellentétes eredményekre. Mindazonáltal a CBD előnyös neuroprotektív profilja az itt ismertetett előzetes eredmények alapján biztató. Kétségtelen, hogy jövőbeli vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megerősítsék ezeket a kezdeti adatokat, és tisztázzák a mozgásszervi rendellenességek megelőzésére és/vagy terápiás potenciáljára vonatkozó mechanizmusokat.
Forrás:
https://orvosikannabisz.com/kutatasok/a-kannabidiol-cbd-igeretes-strategia-a-mozgasszervi-megbetegedesek-kezelesere-es-megakadalyozasara/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29867488